| 2008.10.04 18:09:00 |
Válasz |
sára |
Én is gondolkodtam miért nem vagyunk többen.Szerintem többen olvassák csak kevesen írnak.Nekem sem volt könnyű elkezdeni főleg amilyen témában belekezdtem...Talán ajánlani is kell a testvérnőknek és bátorítani őket...
Várom h írj:sára |
| 2008.10.04 16:48:08 |
Válasz |
sára |
Szia!
Szívesen! Az email címem:sara.7807@gmail.com
|
| 2008.10.02 22:34:48 |
Válasz |
adelaida |
| SZIA SÁRA.SZERETNÉM MEGTUDNI,HOGY MELYIK GYÜLEKEZETBE JÁRSZ?HÁNY GYEREKED VAN?LEVELEZHETÜNK-E?HOL LAKSZ?STB. MAJD ÉN IS IROK MAGUNKROL.KÖSZI,HOGY VÁLASZOLSZ LEGALÁBB TE.NEM TUDOM HOL VANNAK A TÖBBI HÖLGYEK.SZIA. |
| 2008.10.02 20:04:00 |
Válasz |
sára |
| :-D |
| 2008.10.02 12:23:24 |
Válasz |
Adél |
| Köszönöm az imáitokat,képzeljétek sok idö után volt a bácsi a gyülekezetbe vasárnap. üdv.mindenkit |
| 2008.09.12 09:22:03 |
Válasz |
sára |
Szia!
Imádkozom értetek és a bácsiért is...
üdv:sára |
| 2008.09.11 18:18:27 |
Válasz |
Adél |
| A gy ülekezetünkben vannak idősek és gyerekek is .Egyik alkalom végén egy 80 év körüli bácsi mondja a férjemnek a gyerekeket kikell zárni az Istentiszteletröl.A férjem emlékeztette arra amit Jézus mondott,hogy ne tiltsátok el töllem öket...DE MEGSÉRTÖDÖTT ÉS TÖBBET NEM JÖTT.kÉREM AZ IMÁITOKAT |
| 2007.05.30 19:50:25 |
Válasz |
Katonáné Krisztina |
| Én már kiöregedtem a kisgyermekek imaházba szoktatásából,de a négy gyermekemmel kapcsolatban sok kedves emlékem van. Mindig igyekeztem, hogy jól érezzék magukat az imaházban. Nasit nem nagyon vittem,hisz otthon sem falatozunk egész délelőtt. Igaz, meg kellett szoknom, hogy innen-onnan kaptak egy-egy csemegét. De a színes ruháscsipeszek, amiről egy alkalom alatt megtanulták a színeket, mindig jó szolgálatot tettek. Rácsipeszelve egy színes zsebkendőre. Igaz, volt olyan esetem is, amikor a 3 éves fiam a záróimádság alatt elindult az apjához a szószékhez. A kicsiktől nem tudtam elkapni, de a testvérek leintettek,hogy hagyjam,és az ámen után nagy hangon bemondta, hogy "Az Úr közel!" Megtanultam az egyik fülemet az igehirdetésre, a másikat a gyerekekre hegyezni. Valahogy sikerült, mert hála az Únak, most mind a négyen nagy gyermekként szeretnek imaházba járni. |
| 2007.05.12 11:03:15 |
Előző | Válasz |
Sinkáné Zombory Katalin |
| Az én gyerekeim 3 év alatt vannak, és ebben a korban még elég nehéz lekötni őket "csendes játékokkal". Persze én is egy nagy szatyor játékkal megyek istentiszteletre, biztos ami biztos, de nálunk főleg a nasik válnak be. Itt sajnos csak ők ketten alkotják az alapzajt, és még "menekülőszoba" sincs. Leginkább engem zavar, hogyha hangosak a gyerekeim, talán a testvéreket nem is annyira. Na meg a kedves lelkipásztor testvér (az apukájuk) sem mindig örül a konkurenciának. Viszont ha most, ameddig kicsik, nem szoktatom hozzá őket ahhoz, hogy vasárnap imaházba megyünk, és ha lehet, bent is maradunk végig az istentiszteleten, akkor később sem fogom tudni rávenni őket, hogy ne akarjanak közben kimenni. |
| 2007.05.09 21:38:26 |
Előző | Válasz |
Nagyné Kauka Adrienn |
| A mi gyülekezetünkben is felmerült ez a kérdés, és akkor nagyon jó ötleteket kaptam. Vigyünk csendes játékokat, kifestőt, könyveket, feladatlapokat, gyöngyfűzőst, állatokat, kártyát, kirakót, olyan színest amit csak ott használhat. Én szoktam berakni almafalatokat, pufit, ropit nem zörgős dobozba, olyan rágcsálnivalót, amit szintén csak ekkor kaphat. (innivalót is, hogy ezért ne kelljen külön kimenni:)És elég hihetetlen, de a gyerekek figyelnek, fél fülük mindig ott van. Ezt egy-egy odavetett megjegyzéseikből tudom biztosan. Ezért is szeretem, ha bent vannak, de tényleg nem lehet elvárni tőlük, hogy játék nélkül csendesen, ölbe tett kézzel üljenek, amíg picik, mert annak szerintem is az a vége, hogy rossz élményeket szereznek a "karót nyeltem" viselkedésből. A mi gyülekezetünkbe rengeteg gyermek van, így állandóan adott egy alapzaj, van "menekülőszoba" hangosítással. És mindez nagyon jó. |
| 2007.04.26 23:28:45 |
Válasz |
Sinkáné Zombory Katalin |
| Ki hogy szokta megoldani az egy-két-három vagy sok gyereke elhallgattatását az istentiszteleteken? Ti megengeditek, hogy kimenjenek közben pl. az udvarra? Vajon milyen emléket hagy bennük az imaházba járásról az, hogy másfél órán keresztül arra kényszerítjük, hogy csendben üldögéljenek? Én gyerekkoromban nem jártam imaházba, ezért is érdekel a véleményetek. |
|
